Az előző bejegyzésben megígértem nektek, hogy felvértezlek benneteket a régiségkereskedők elleni
csatára. A legfontosabb kiindulási pontunk az a jól ismert mondás, miszerint „ismerd meg az ellenséged
és sose becsüld le őt”.
A kereskedők működési elve nem túl bonyolult. A lehető legolcsóbban vásárolni és a lehető
legdrágábban eladni. Számukra ez az egyetlen cél. Mivel tudják ezt elérni? Három nagy előnyük van
veletek szemben.
1. Jól ismerik a leggyakrabban felbukkanó régiségeket és azok aktuális árait.
2. Több évtizedes rutinjuk van az emberek befolyásolásában.
3. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek mind eladói, mind potenciális vásárlói oldalról.
Nincs más dolgotok, mint erre a három előnyre koncentrálni, ha egy rutinos kereskedővel hoz össze
benneteket a sors. Indulhat a „csata”?
Igyekszem egy példán keresztül bemutatni nektek, hogy mire figyeljetek, és mit csináljatok. A példában
egy bolhapiacon vagytok és vásárolni szeretnétek valamit, ami megtetszett. Legyen ez egy Herendi
váza.
Először is észre kell vennetek, hogy egy amatőr eladóval, vagy egy rutinos kereskedővel van dolgotok.
Ez nem túl nehéz, ha keresitek a következő jeleket. Egy amatőrnél vegyesen van mindenféle. A használt
ruhától a lábason át a bizsuig minden. Szépen elrendezve (kimosva, megtisztítva), csoportosítva van
kirakva a portéka. Csak egy-két jobb darab van nála. Ezzel szemben a kereskedőnél sok a porcelán,
festmény, ezüst és üveg. Általában vegyesen kirakva és csak ritkán megtisztítva. (Nem szeretik letörölni
vagy elmosni a tárgyakat, mert a hibák jobban látszódnak, illetve kevésbé tűnnek réginek. Vigyázz! Ezt a
hamis tárgyaknál szándékos koszolással érik el!) Az amatőr rendszerint olvasgat, vagy a telefonját
piszkálja, mert unatkozik. A kereskedőnek sok az ismerőse a piacon így ő inkább beszélget (akár
kiabálva) a többiekkel, úgymond „bandázik”. Sugárzik róla, hogy otthon érzi magát ezen a terepen. Egy
amatőr eladótól vásárolni nem nagy művészet és élmény, így ezzel nem foglalkozok most. Vegyük sorra
a három előnyüket, és zúzzuk porrá őket.
1. Ha a kiszemelt vázáról semmit sem tudsz (még azt sem, hogy Herendi) ne vedd meg! Fel se
emeld az asztalról. Ez már nem 2 ezer forintos kategória, ezzel már be fognak csapni, ha tudnak.
Ha Herendi vázát akarsz, nézz előbb utána a neten. A Google képkeresővel nézegess képeket
róla. Jegyezd meg a minta nevét és jellegzetességeit. A különböző netes eladással foglalkozó
oldalakon nézz ELADÁSI! árakat. A Vaterán vagy a Galéria Savarián rá tudsz szűrni az
ELADOTT tárgyakra. Ezek a reális piaci árak. Ne törődj azzal, hogy mennyiért hirdetik, az nem
számít. Fontos, hogy a méret és a kor is egyezzen! Nagy különbség lehet ezek miatt az árakban.
Ismerned kell annyira a kiszemelt tárgyat, hogy nem hagyatkozhatsz az eladó által mondottakra.
2. Biztos lehetsz benne, hogy a kereskedő már akkor tudja, hogy vásárolni akarsz, amikor még az
asztalhoz sem léptél oda. Az embereken meglátszik az az izgatottság, amit a kiszemelt tárgy
birtoklási vágya hajt. Próbálj meg ezen uralkodni. Legyél magabiztos! Nincs okod izgulni, hiszen
senki nem fog kényszeríteni semmire. Az fog történni, amit te akarsz! (Gondolj ezekre
folyamatosan!) Ne azt titkold, hogy vásárolni akarsz, csak ne izgulj!
Ha olyan dolgot nézegetsz, amit nem akarsz megvenni, a kereskedő mindent meg fog tenni
azért, hogy eladja neked. Valami ilyesmivel fog kezdeni: „Az egy nagyon jó kis darab. Látom ért
hozzá. Érdekli? Mondjak egy árat rá?” Ha nem akarod megvenni, itt kell lelépned. Csak rövid
tőmondatban mondj annyit pl.: „Köszönöm, de mégsem érdekel.” vagy „Köszönöm nem akarom
megvenni.” Ezután határozottan lépj el onnan és menj tovább. Ne reagálj rá, bármit is kiabál
utánad. Ha látja a határozott nemet rajtad, hamar békén hagy. Fontos, hogy sose legyél
tiszteletlen vagy lenéző velük! Ezt ők sem tűrik szó nélkül (tegyük hozzá, hogy jogosan) és hidd
el ebben a világban nem éri meg sok ellenséget gyűjteni magadnak. Ha tetszik a darab és
szeretnéd megvenni, akkor indul az igazi küzdelem. Ne felejtsd el, a kereskedő látja rajtad, hogy
meg akarod venni. Fölösleges ezt tagadnod, erre ne pazarolj energiát. Semmivel sem vagy
rosszabb pozícióban, ha tudja, hogy komolyan érdekel a kiszemelt váza. Azt viszont nem tudja,
hogy mennyit vagy hajlandó adni érte. Ezt nyílván nem is szabad elárulnod. Fontos! A maximális
vételi árat már akkor tudnod kell, amikor megnézted a vázát. Ennél többet semmilyen
körülmények között nem adhatsz érte. Ehhez tartanod kell magad. Ezen múlik minden.
Tételezzük fel, hogy a váza reális eladási értéke 60 ezer forint. Te ennyit adhatsz érte maximum.
A kereskedő első ajánlata kb. 90-100 ezer körül lesz. (Ő kb. 20-30 ezret adott érte maximum.)
Ilyenkor ne inogj meg, ne háborodj fel, nyugodtan nézegesd tovább a vázát. Meg fogja kérdezni,
hogy érdekel-e? Mondd, hogy igen, de szerinted az nem reális ár érte és tedd le. Ilyenkor vagy
azonnal lejjebb megy az árral, vagy megkérdezi, hogy neked „mennyi lenne a jó?”. Nagyon
fontos, hogy most legyél a leghiggadtabb. Nyugodt hangon és faarccal (mint egy profi bérgyilkos)
mondj egy alacsony árat, úgy hogy még maradjon mozgástered, de ne legyen irreálisan kevés.
Jelen esetben kb. 45 ezer. Ebből a kereskedő rögtön tudni fogja, hogy nem egy átlagos turistával
van dolga. Innentől így is fog kezelni. Ha van egy csöpp esze, azonnal rugalmasabb lesz az
árképzésben. Te legyél kitartó, csak kis lépésekben növeld az ajánlatodat! DE! Fontos, hogy
növeld, mert ezzel te csalogatod őt arra, hogy ne adja fel az alkut. Ő is próbálkozni fog
mindenfélével. Be fogja vetni a következőket: „Másnak már jobb ajánlata is volt rá, de nem adta
oda. A Vaterán nézd meg, sokkal drágábban kínálják. Ez az utolsó ajánlata, ennél lejjebb nem
fog menni. Nagyon jól jársz vele ezen az áron.” Ezeket hagyd figyelmen kívül. Fontos! Te
semmilyen körülmények között nem adhatsz többet 60 ezernél. Ha idáig sikerült lemenned, még
ne állj le. Addig menj lefelé, amíg csak lehet. Honnan tudod, hogy hol a vége? Onnan, hogy nem
megy lejjebb akkor sem, ha otthagyod az asztalt. Ha nem mentetek el 60 ezerig, akkor menj is
tovább hisz nem ér többet a váza. Ha sikerült lemenned mondjuk 55 ezerig, de már elléptél az
asztaltól, nyugodtan menj vissza. Vedd elő az 55 ezret és add oda neki azzal, hogy oké
meggondoltad magad, megadod érte.
Összegzés képen. Sosem adhatsz többet az előre meghatározott árnál. Ha nem sikerült
megvenni annyiért, ne sajnáld, majd találsz máskor jobb áron. Hagyj magadnak is mozgásteret
az első ajánlatodnál. Ne félj letenni az árut és visszalépni érte, ha kell. Amit ne csinálj: Ne kezdd
el becsmérelni az árut, sem a kereskedőt. Ne alkudozz szórakozásból. Csak akkor állj neki, ha
tényleg meg is vennéd a tárgyat. Mindig jó hangulat maradjon az alku alatt. Ha nem érzed jól
magad közben, vagy úgy érzed, hogy megbántottak, ne adja Isten lenézően bánik veled a
kereskedő, menj el onnan azonnal. Rossz kereskedőbe botlottál, nem érdemes vele üzletelni,
mert biztosan át fog verni. Vannak ilyenek is páran, sajnos.
3. Mivel a kereskedők jó kapcsolatokkal rendelkeznek, először megpróbálják eladni a friss portékát
a törzsvevőiknek. Tudják jól, hogy ki mit gyűjt, vagy mit keres. Érdemes jóban lenned egy-két
számodra is szimpatikus kereskedővel, hogy te legyél az első, akinek szól egy-egy újabb
számodra is érdekes tárgynál. Alkudozni akkor is tudsz, sőt még jobban is, mert törzsvevő vagy.
Ilyenkor bőkezűbben engednek az árakból neked. Építs kapcsolatokat, gondoskodj róla, hogy
megismerjenek a piacon. Köszönj nekik előre, egy idő után ők fognak neked. Tudd meg a
nevüket és szólítsd azon őket. Add meg neki a számodat vagy e-mail címedet, hogy keressen a
piacon kívül is, ha hozzájut valami neked valóhoz. Komolyabban vesznek majd, ha már
ismerősként üdvözölnek.
Ha betartod ezeket a szabályokat, az árak miatt nem kell aggódnod. Hamarosan ismerősként köszönnek
a kereskedők és megbecsült törzsvevőként fognak kezelni téged. Az alku harcot mindig le kell játszd
velük, de egy idő után ez már rutinból fog menni. Már csak azért kell aggódnod, hogy ne legyen hamis
amit megvettél… De erről majd legközelebb.
