Hogyan lesz meg álmaid gyűjteménye?

Mindegy, hogy mit gyűjt az ember biztos, hogy előbb utóbb elfogja az irigység, amikor meglát egy az övénél komolyabb gyűjteményt. Általában az első gondolat az szokott lenni, hogy szép-szép, de könnyű úgy gyűjteni, ha valakinek sok a pénze. Ez az állítás alapvetően igaz is lehetne, ha még mindig a XIX. században élnénk. Akkoriban valóban az volt a jellemző, hogy a művészetekért vagy a tudományokért rajongó tehetősebb urak váltak elismert gyűjtőkké. Nagyon sok ilyen gyűjtemény került be később (adományként, vagy vásárlás útján) a mai múzeumainkba. (Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Kieselbach Galéria kiadásában napvilágot látott „Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig” című lexikont.)

De mi a helyzet manapság? Tényleg csak a született gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy komoly gyűjtemény birtokába jussanak? Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy hogyan legyen neked is mások által irigyelt gyűjteményed.

Az első lépés:

Bármilyen furcsán is hangzik, de először is el kell döntenetek, hogy mit is szeretnétek gyűjteni. Az sajnos nem megy, hogy szereted a szép üvegeket ezért te üvegeket gyűjtesz. Az sem túl optimális meghatározás, ha a gyűjtésről beszélsz, hogy „festményeket gyűjtök”. Könnyen belátható, hogy egy ilyen „gyűjtemény”, csak egymáshoz nem illő, korban és stílusban is keveredő tárgyak katymasza lesz. Egy ilyen felhalmozás valójában csak pénz és energiapocsékolás lesz. Kell, hogy legyen az adott tárgykörön belül egy viszonylag szűken behatárolható tárgycsoport, ami a gyűjteményedet képezni fogja. Ilyen például, ha valaki mondjuk, antik Herendit gyűjt. Ez már egy elég szűk terület ahhoz, hogy keresgélni kelljen a tárgyakat, illetve ehhez már kell folyamatos tudásbővítés is. Legyél nagyon szigorú és ne engedj be a gyűjteményedbe nem odaillő tárgyakat.

Második lépés:

Ha megvan, hogy mi az a terület amit gyűjteni szeretnél, kezdd el képezni magad az adott témában. Maradva az antik herendis példánál, szerezz be minden elérhető anyagot róla. A gyűjteményed ne csak a tárgyakra terjedjen ki, hanem a hozzákapcsolódó szakirodalomra is. Gyűjtsd a témával kapcsolatos minden irodalmat is. Ez sokkal fontosabb, mint azt elsőre gondolnád. Ez fogja megteremteni ugyanis a pénzügyi alapot, a gyűjteményed bővítéséhez. El kell mélyedjél a témában, olyan szinten, hogy szakértőként tekinthessenek rád az ismerősök vagy gyűjtőtársak. Ez a tudásod nagyon fontos lesz ahhoz is, hogy kiszűrd a hamisítványokat a gyűjtés során.

Harmadik lépés:

Honnan lesz annyi pénzed, hogy birtokosa legyél akár több százezer forintos tárgyaknak? Három dolog kell hozzá és szerencsére mind a három ingyen van.

Szaktudás, fegyelem, türelem.

A szaktudás kell ahhoz, hogy tudd melyik a jó tárgy és mennyit ér. Fegyelem kell ahhoz, hogy csak a kiváló minőségű és árban is megfelelő tárgyakat vedd meg. Türelem kell ahhoz, hogy a kezdeti sikertelenségek mögött lásd, hogy ha évek múlva is, de te is birtokában lehetsz egy mások által irigyelt gyűjteménynek. Hogyan lesz ebből pénzed is?

Az első időkben még csak gyakoribb, olcsóbb tárgyakat veszel, de már itt is törekedj arra, hogy csak hibátlan jó tárgy legyen. Az idő múlásával és a tudás bővülésével rá fogsz jönni, hogy a kezdetekben vett tárgyak már nem is tetszenek annyira, szívesen megválnál tőlük egy jobb darabért cserébe. Ezeket eladva fogod megvenni talán az első komoly darabodat. Türelmesen spórolj és ne költsd el a pénzed csak olyan tárgyra ami tökéletesen illik a gyűjteménybe és árban is nagyon jó. Az olcsóbb gyakori tárgyakat is nézegesd és vedd is meg, ha eladhatónak tűnik jobb áron.

A tudásod (és a gyűjteményed) bővülésével az is együtt jár, hogy piacokon, árveréseken már ismerősként üdvözölnek a kereskedők. Neked szólnak elsőként, ha jobb darabhoz jutnak. A tudásodat kihasználva könnyebben jutsz hozzá értékesebb darabokhoz jó áron még akkor is, ha nem akarod megtartani őket. Hamar rájössz, hogy ebből hasznod is lehet és te is beszállsz a nagy adok-veszek-cserélek játékba. Innentől már nincs megállás. Ebből fogod tudni bővíteni a saját gyűjteményedet is. Ehhez viszont elengedhetetlen a folyamatos szaktudásbővítés! Hidd el nekem, hogy amíg a gyakori tárgyaknál gyorsan kialakul egy átlagos ár amitől nem nagyon tér el senki, a ritkább (és kiváló minőségű) daraboknál ez az ár nagyon változó. Ebből lehet pénzt csinálni magadnak. Ha szakértője vagy a témának, könnyedén kiadsz majd több százezer forintot is egy olyan tárgyért amit nem is akarsz megtartani. Csupán azért veszed meg, mert tudod, hogy el fogod tudni adni pár héten belül 30%-al drágábban egy gyűjtő társnak. Mindenki ezt csinálja, ez így működik.

Negyedik lépés:

A gyűjteményed bővítése kapcsán ne feledkezz meg egy nagyon fontos lépésről. Ahogy a kereskedők tudni fogják, hogy mit gyűjtesz, tudni fogja olyan is, akinek nem kéne. A lakcímedet lehetőleg ne tudja senki ezekből a körökből. A gyűjteményedet folyamatosan dokumentáld fotókkal is. Ne felejts el beszélni a biztosítóddal is, hogy vegyék bele külön tételként a lakásbiztosításba a gyűjteményedet. Ennek értékét folyamatosan módosíttasd, ha szükséges. A lakásod, házad legyen riasztóval és jó zárakkal is ellátva. Ma már a távfelügyelet sem megfizethetetlen, érdemes utánajárni van-e a környéken elérhető szolgáltató. Ezek nagyon fontos dolgok, ne söpörd félre, ne spórolj rajta, mert nagyon fogsz sírni, amikor üresen találod a vitrint, amiben húszévnyi munkád volt!

Összefoglalva, ha komolyan veszed a gyűjtést, sokat tanulsz és türelmes, fegyelmezett vagy, semmi nem ment meg attól, hogy te is birtokosa légy álmaid gyűjteményének…

A képen Gyugyi László Zsolnay gyüjtő, aki talán a világ legismertebb és leggazdagabb gyűjteményét adta a Zsolnay negyedben található kiállításhoz:

Az árverések titkos világáról…

Biztosan ti is láttatok már olyan film jelenetet, ahol egy nagy teremben ülnek a dúsgazdag arisztokraták és dollár százezrekért licitálnak egy-egy komoly műtárgyra. Sokszor izgalmas, sokszor vicces egy-egy ilyen jelenet, de egy biztos, sosem unalmas. Valószínűleg nem csak én vágytam arra életemben, hogy részt vehessek egy ilyen eseményen. Sokáig azt hittem, hogy ehhez előbb meg kell gazdagodnom és ki kell utaznom Angliába vagy Amerikába. Szerencsére ez a világ itthon is elérhető és még gazdagnak sem kell lenni hozzá, hogy részt vehessünk rajta.

A legtöbb aukciós ház az ősz végi, tél eleji időszakban biztosan rendez legalább egy árverést. A Virág Judit galéria, a BÁV Zrt., a Kieselbach galéria stb. mind-mind a saját honlapján hirdeti meg első sorban az aukciókat. Ezeket a honlapokat érdemes időnként meglátogatni vagy például az Axioarton regisztrálva hírlevelet is kaphatunk még időben.

Az árveréseket rendszerint 1-3 héttel megelőzi egy kiállítás ahol élőben is megnézhetitek, hogy mire szeretnétek licitálni. Ezeken ingyenesen tudtok részt venni, minden előzetes regisztráció nélkül. Itt általában már az árverési katalógushoz is hozzá lehet jutni. Van ahol ingyenesen, van ahol pénzért. (A BÁV árverési katalógusa nagyon igényes és ingyenes!) A katalógusban képekkel és leírással szerepelnek a tárgyak az árverésen szereplés sorrendjében, a kikiáltási ár megjelölésével.

TIPP! A katalógust átnézve írd a kiszemelt tétel mellé, hogy meddig vagy hajlandó elmenni a licittel. Az árverés alatt e határ fölé sose menj! Ott már nem fogod reálisan megítélni a licited mértékét, plussz ne felejtsd el hozzá kalkulálni az árverési jutalékot is, ami átlagosan a leütési ár 20 %-a! (Példa: 10 ezer forintért leütött tárgyért 12 ezer forintot kell fizetni a pénztárnál.)

Az árverésre általában nem kell előre regisztrálni. Egyszerűen aznap oda mész a meghirdetett helyre és a helyszínen regisztrálsz, ha vásárolni is szeretnél. Ha csak kíváncsi vagy, hogyan zajlik egy ilyen árverés, akkor csak leülsz egy üres székre és bámészkodsz. Ne félj, nem te leszel az egyetlen, aki csak azért megy el, mert kíváncsi az eseményekre. Ha szeretnél licitálni, akkor egy licitáló tárcsát (ez az a számmal ellátott tárcsa, amit láttál már a filmekben) kell kiváltanod, amit egy egyszerű név, cím stb. megadással le is tudhatsz. Ja, ez is ingyenes természetesen.

Viselkedési szabályok:

  • öltözz fel elegánsan („business formal” elegendő)
  • a büfé is ingyenes szokott lenni, ne élj vissza vele
  • halkítsd le a telefonodat (telefonálni nem illetlenség licit közben)
  • ne beszélgess hangosan a licit közben
  • fogadd méltósággal, ha nem te nyerted a licitet
  • ne hányj cigánykereket, ha te nyerted a licitet
  • a nyert tételt mindig vedd át (ha nem teszed, kizárnak a további aukciókból)

Kezdőknek elsőként a BÁV művészeti (ez most volt novemberben) vagy karácsonyi (ez december elején lesz) aukcióját ajánlom. Ezeket a MOM kulturális központban rendezik, bőséges anyaggal és nagyon igényes szervezéssel.

A licitálás menete:

Az árverésvezető felkonferálja a tárgyat és bemondja a kikiáltási árat. Ez után lehet a tárcsával jelezni a licit szándékot. Ha több tárcsa is fel lett emelve, ő a tárcsákra mutatva a licit lépcsővel (egy előre meghatározott emelkedési szint) növelve mondja az aktuális árat. Ez mindaddig tart, amíg csak egy valaki emeli a magasba a tárcsáját. Ekkor jön a jól ismert „először, másodszor, senki többet harmadszor” szöveg és koppant a kalapáccsal. Ez után jöhet a következő tárgy.

Néhány információ az árverésekről általánosságban. Az árverezett tételek szándékosan az árverésre lettek beadva. Ezek nem olyan tárgyak, amiket záloghitelhez használtak fel. Emiatt ne legyen lelkiismeret furdalásod, a tulajdonosuk csupán így szeretné értékesíteni őket. Te is adhatsz be árverésre tárgyakat, de készülj rá, hogy ennek is vannak költségei. (Erről a témáról részletesebben majd egy későbbi cikkben írok.) Mindig nézd meg, hogy mire licitálsz. Ugyan az árveréseken vagy talán a legnagyobb biztonságban a hamis tárgyak ellen, de azért volt már példa rá, hogy hamis tárgyakat adtak így el (pl. a nem véletlenül bezárt Belvedere szalon). A nagy aukciós házak szavatolják az eredetiséget, de bizonyítanod neked kell, hogy hamisítványt adtak el neked. Egyszóval az óvatosság itt sem árthat. Ha gyanús valami, ne licitálj rá. Az árveréseken gyakran olyan tárgyakkal találkozhatsz, amikkel a hétköznapi piacokon vagy régiség boltokban nem. Emiatt az árak is igen csak mások, mint az előbbi helyeken. Ettől még lehet jó áron vásárolni, de arra ne számíts, hogy te leszel az egyetlen, aki ismeri a valódi értékét egy tárgynak és fillérekért hozzá jut egy milliókat érő porcelánhoz. Az aukciók után általában hozzáférhető a leütési lista is érdemes ezt is beszerezni és az árverési katalógushoz csatolni. Később jól jöhet egy érték meghatározásnál.

Remélem ti is kedvet kaptatok az árverések világához és láthatlak benneteket valamelyik közelgő aukción. Ha kérdésetek van, a hozzászólásoknál feltehetitek.

Amit a Becsüsök munkájáról tudnod kell!

Ahogy a műtárgykereskedőket is, úgy a műtárgybecsüsöket is rengetek legenda és tévhit lengi körül. Ennek szintén az lehet az oka, hogy az átlagembernek az élete során jó eséllyel nincs dolga velük. Filmekben és regényekben találkozik csupán velük és ezek alapján alakítja ki, hogy szerinte hogyan is néz ki és mit csinál egy becsüs. Mint a kereskedők esetében, sajnos a valóság itt is más. De kezdjük az elején…

Képzettségüket tekintve létezik olyan képzés, ami lefedi az összes tárgy típust, de alapvetően négy részszakképzésből áll ez a szakma. A becsüsök nagy része nem rendelkezik mind a négy modullal, de ez nem is baj szerintem. A szakirányok az alábbiak:

Festmény becsüs

Értelem szerűen a festmények értékbecslésével foglalkozik

Szőnyeg és bútor becsüs

Bármilyen meglepő is, de ő ezen tárgy típusok értékét becsüli. Az utóbbi években ezeknek a tárgyaknak a kereslete drasztikusan leesett nálunk, így egyre kevesebb a szakember is ezen a területen.

Ékszer becsüs

Ők az ékszerek és a drágakövek értékeit határozzák meg. Talán az egyik legnehezebb területe az értékbecslésnek. A kövek minőségének meghatározása vagy akár csak a kövek karátszámának meghatározása egy ékszerben is komoly számításokat igényel.

Műtárgy becsüs

Az ő munkájuk a legszerteágazóbb, mert hozzájuk tartozik gyakorlatilag minden más, ami nem az első három kategória. (Pl. porcelán,üveg, fegyver, keleti tárgyak, órák, ikonok, ezüstök, szobrok stb…)

Magyarországon, több helyen is van ilyen képzés, de a legismertebb és elismertebb a BÁV által indított iskolák. Egy-egy modul megszerzése 1 évet vesz igénybe, de létezik intenzív képzés is, ahol a 4 modult egyszerre 2 év alatt lehet elvégezni. Mind az oktatás minősége, mind a tanárok szaktudása, messze kiemelkedő. Akit komolyabban érdekel ez a szakma csak ide jelentkezzen.

Most nézzük mit is csinál a becsüs, ha éppen dolgozik. A filmekből azt gondoljuk, hogy a munkájuk abból áll, hogy érkezik egy telefonhívás valami ultra gazdag gyűjtőtől és már indulnak is egy magánrepülővel, hogy a fanatikus gyűjtő megbízásából megvizsgálják azt a 400 éve elveszett milliárdokat érő festményt, amit a gyűjtő éppen most szeretne megvenni valami párizsi sötét lebuj különtermében. A valóság egy picinkét más.

A régiség és műtárgy kereskedelemben a becsüsök munkája korántsem annyira izgalmas, mint egy James Bond filmben. A napjuk nagy részét egy asztalnál ülve töltik és az ügyfelek által bevitt tárgyakat vizsgálják és értékelik. Ami az ügyfél számára hihetetlen ritkaságnak tűnik (hiszen azt még a nagyszülők hagyták a családra), az neki már az unalomig látott sokadik herendi teáskészlet azon a héten. Jobb esetben részt vesznek egy-egy árverés előkészítésében vagy, ha szerencséjük van, hoznak be olyan tárgyat is, amihez az internetről kell keresni információt. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a becsüs nem szakértő. Szakvéleményt sem állít ki. Rutinjából adódóan sok hamis tárgyat kiszúr, de nem szakértő. Ha szükséges igénybe veszi szakértők segítségét, akár a különböző múzeumokból is.

Mi is a becsüs feladata?

  • Átveszi és meghatározza a tárgyak tulajdonságait. Ilyenek lehetnek például a tárgy kora, stílusa, anyaga, gyártója, jelzései, hibája.
  • Kitölti a szükséges papírokat az átvételről. Ilyen lehet a bizományosi szerződés, vagy vételi jegy.
  • Részt vesz az árverések szervezésében, vagy a közvetlen értékesítésben.
  • A nagyobb anyagokat a helyszínen becsüli fel.

Kinek az érdekeit képviseli a becsüs?

Gondoljatok bele, hogy egy régiség boltban dolgozó becsüs vajon kinek az érdekeit képviseli? Ki ad neki fizetést? Mi alapján lesz egy becsüs jó dolgozója a boltnak? A válasz egyszerű és egyben kiábrándító is. Az a jó becsüs, aki felismeri az értékes tárgyakat és azokat a lehető legolcsóbban szerzi meg a boltnak, hogy a lehető legnagyobb haszonnal adja tovább. Ez a haszon minimum 100%! Hoppá, az nem kevés ám. És ez a minimum. Mindenki döntse el, hogy szeretné-e, ha ilyen motivációval adnának árat a féltett kincsére. Én nem…

Ingyenes-e az ingyenes értékbecslés?

A legtöbb esetben nem. Sok régiségkereskedő cég hirdet ingyenes értékbecslést. Nyílván nem jótékonyságból teszik. Ezen a felületen keresztül próbálnak első kézből értesülni az eladásra szánt tárgyakról. A jó tárgyakra rögtön vételi ajánlatuk is van. Remélem, azt már sejtitek, hogy ezek az értékbecslések az általuk fizetett ár közelében vannak, nem a tényleges piaci árak. Ezt a szolgáltatást is az eladók pénzéből tartják fenn. Tulajdonképpen a becslést kérők azon részéből, akik utána eladják nekik a tárgyaikat. Szuper…

Kihez fordulj akkor, ha segítség kell?

Keress független műtárgybecsüst, aki nem alkalmazott egyetlen kereskedőnél sem. Pl. www.mutargybecsles.hu .Ez most kicsit önreklám lesz, de végül is, ez az én blogom. 🙂

A független becsüsnek nem érdeke, hogy ne a piaci árat mondja neked. Senkitől nem kap jutalékot ő abból él, hogy te óradíjat fizetsz neki. Amit megmutatsz neki, annak megmondja az árát, sőt segít neked az értékesítésben is. Olyasmi, mint egy ügyvéd csak itt nincs még sikerdíj sem. Egyszerű és átlátható konstrukció.

SŐT! Például a www.mutargybecsles.hu -n (ezt már biztos kitaláltátok, hogy az én oldalam) létezik a valóban ingyenes értékbecslés. Emailben elküldöd a fényképét a tárgynak és, ha ennyiből vagy néhány kérdésből a tárgy értéke meghatározható, kapsz rá egy árat. És ennyi. Én ezt azért csinálom, mert szeretem. És még így is van rajta hasznom! Azt gondolom, ha látjátok, hogy nem átverés nagyobb bizalommal fordultok hozzám, ha több tárgyat szeretnétek felbecsültetni. Esetleg ajánlani fogtok ismerősöknek is. Én a partnerségben hiszek hosszú távon.

Összefoglalva az előbbieket. Én nem állítom, hogy mindenhol átvernek benneteket, de legyetek óvatosak. Mindig gondoljátok végig, hogy mit miért ajánlanak nektek. Nincs ingyen ebéd, csak olcsó vagy drága. Te döntsd el melyiket eszed…

Ingyenes értékbecslés: KATTINTS IDE!

 

Budapesti bolhapiacok

Sokat írtam már arról, hogy mit csináljatok a bolhapiacokon, de nem írtam arról, hogy hová érdemes ellátogatnotok. A vidéki bolhapiacokat az utóbbi időben nem nagyon látogattam, így ezekről nincsenek friss információim, nem szeretnék senkit félre vezetni, így egyelőre ezekről nem írok.

A fővárosban én négy olyan piacot emelnék ki, amit ismerek és ér is valamit. Mindegyikre igaz, hogy régiségeket és műtárgyakat is találhattok rajtuk, nem csak lomokat. Van azonban különbség közöttük bőven. Az első bejegyzésben 3, a másodikban 1 piacról olvashattok.

Lőrinci piac

elérhetőség: http://www.lorincpiac.hu/bolha.html

A négy közül a legkisebb piac a lőrinci. A megszűnt Pe-Csa piacról jöttek ide páran, de egyelőre nem lett túl népszerű. Van itt is minden, mint mindenhol, de ezt inkább csak a környéken lakóknak ajánlom. Nyíregyházáról csak ezért ne utazzatok ide, mert kb. 1 óra alatt végigjárható az egész úgy, hogy megnéztünk minden eladó darabot. Hétfő kivételével minden nap nyitva van 7-14 óráig, de igazán a szombat és a vasárnap ér valamit. Árak tekintetében szerintem kicsit magas, de jó alkuval ez azért alakítható.

 

Budaörsi piac

elérhetőség: http://budaizsibvasar.hu/

A budaörsi virágpiac területén van minden szombaton és vasárnap 7-14 óráig. A fő nap a vasárnap. Ez már komolyabb méretű piac, érdemes korán kimenni. A parkolás botrányos, már csak ezért is jobb, ha korán mentek. Parkolni a piaccal szemben tudtok a földúton és az útszélén, ahol nem tilos megállni. Ésszel, mert büntetnek a közteresek!!! Az eladókat beengedik már 6 órától, én velük együtt szoktam bemenni. (Gyalogosan a piac területére be lehet menni már 6 órától, kocsival csak az eladók mehetnek be.) Alapjaiban jó piac, de komoly tárgyakat itt sem nagyon lehet találni. Herendi, Zsolnay rogyásig, illetve festményekből is nagy a választék. Aki szeret bogarászni annak ez aranybánya lehet. Alkudni muszáj, mert az árak magasról indulnak. 6 és 7 óra között sok kereskedő próbálja kiválogatni a legjobb darabokat, de azért később is lehet még vásárolni. Eladói szempontból az a jó benne, hogy kocsival is be lehet állni a standhoz. Kevesebbet kell cipelni, több dolgot ki lehet hozni, mint máshová. A bejárásra rá kell szánni 3 órát legalább, főleg, ha korán mentek. Ilyenkor érdemes többször körbe menni, hogy az újonnan érkező eladók holmijáról se maradjatok le.

 

Bakancsos utcai piac

elérhetőség: www.bakancsospiac.hu/

Péntektől vasárnapig van nyitva 6-13 óráig. A fő nap a szombat és a vasárnap. Ez a piac szippantotta fel a régi Verseny utcai piac árusait. Aki ismerte ezt a piacot, annak nem lesz újdonság a Bakancsos, de aki nem volt még ilyen helyen, annak maradandó élmény lesz. Itt aztán minden van és mindenki is. Itt megtalálhatóak a lomizó csövesektől a régiségkereskedőkön át, a háztartásból összeszedett holmikat áruló fiatal házaspárig mindenki. Érdemes ide is korán kijönni, mert az árusok már 5 órakor bepakolnak. Ha ennyire korán jöttök, még találtok parkolót a piac saját parkolójában is, de 6 óra után szinte reménytelen. A környező utcákban illetve a piaccal szembeni lakótelepen érdemes megállni, ha a parkoló már megtelt. A közteresek itt is keményen büntetnek, szinte minden hétvégén megjelennek. A fűre állni tilos!

Az árak nem túl magasak és abból is van lehetőség komoly alkura. Időnként felbukkan egy-egy jobb tárgy is, érdemes kutagotni a lomok között. A piac bejárására kb. 2-3 órát szánjatok vérmérséklettől függően. Tényleg készüljetek fel rá, hogy itt olyat is láthattok, amit nem feltétlenül szeretnétek. Itt azért a lopott holmik és a cigi is fel-fel bukkan, bár a piac szervezői igen szigorúan bánnak a szabályok ellen vétőkkel. Én szeretem, sokszor megfordultam itt árusként is. Igazi Rejtő Jenő regény hangulata van nekem.

Mára ennyi infó elég is lesz, de a következő bejegyzésben az ECSERI PIAC-ról lesz szó. Ezt azért teszem külön, mert ide sok infó kell, hogy igazán átlássátok a működését.

Zsolnay vs. Herendi

A porcelánokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés Magyarországon, hogy melyik porcelán az értékesebb. A Zsolnay vagy a Herendi? Késhegyre menő vitákat hallottam már erről a témáról, de igazán meggyőző érv kevés volt. Ma röviden ezeket az érveket igyekszem összegyűjteni, kicsit kiegészítve a saját gondolataimmal. A végkövetkeztetés a ti dolgotok lesz. A hozzászólásokban kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

Ami a Herendi mellett szól:

  • kiváló minőségű alapanyagok
  • világszerte elismert és ismert márka
  • Amerikától Japánig márkaboltok világszerte
  • királyok, grófok, bárók rajongtak érte és rajonganak ma is
  • a festés minősége és gazdagsága páratlan a világon
  • a bolti árak talán még ma is a legmagasabbak a világon
  • minden formát és mintát a mai napig újra alkotnak, ha kell
  • szigorú szabályok alapján lehet csak egyedi darabokat rendelni

Ami a Zsolnay mellett szól:

  • egyedi alapanyagok és mázak használata (porcelán fajansz, eozin)
  • rendkívül széles termékpaletta a kiváló minőség mellett
  • elismert művészek a tervezők között (pl. Mack Lajos, Apáti Abt Sándor, Török János, Nádor Judit)
  • folyamatosan megújuló, a divatot követő formák és minták
  • egyedülálló szecessziós darabok
  • rendkívül keresett a gyűjtők körében
  • sok egyedi és soha meg nem ismételt darab
  • vonzó a befektetők számára

Szerintem ennyi pozitívum elég is lesz gondolat ébresztőnek. Várom a ti gondolataitokat a témával kapcsolatban, és a következő bejegyzésben én is elmondom, mit gondolok erről a kérdésről.

Amit mindig is tudni akartál a régiségkereskedőkről…

 

A régiségek világában talán a legtöbb legenda és mítosz a régiségkereskedőket lengi körül. Köszönhető ez a sok regénynek és filmnek is, de a legendák terjesztésében ők maguk is kiveszik a részüket bőven. Emiatt sok kitalációt vesz készpénznek az amatőr gyűjtő, és hitetlenkedve hallgatja a valóságot, mert az annyira lehetetlen túlzásnak tűnik. Pedig a régiségek világában bármi megtörténhet. De egyelőre hagyjuk a legendákat, mert most magukkal a kereskedőkkel foglalkozunk. Tényleg ördögtől való mind? Valóban mindenkit csak becsapnak? Tényleg  csak mások lehúzásából élnek olyan jól?

Előre bocsájtom, hogy senkit nem szeretnék megbántani azzal, amit leírok. Ha magára ismer valaki, az maximum a tiszteletem jele, semmiképpen sem ítéletem. Én nem ítélkezem és nem bíztatok erre másokat sem. Aki a régiségek világában szeretne forogni, fogadja el, hogy az olyan amilyen. Évszázadok óta. Kicsit hasonlít egy Rejtő Jenő regényhez…

A regényekből és filmekből két típusú kereskedőt ismerhetünk. A nagyon gazdag és tanult nemzetközi műtárgy és régiség kereskedőt, valamint szinte tökéletes ellentétjét, a tanulatlan és csóró ócskást, akinek a boltjában csupa porosodó kacat között bukkan fel néhány komolyabb műtárgy. A valóság ennél jóval árnyaltabb. A két típus között létezik egy harmadik ám igen népes csoport. Ők vannak a legtöbben. Ránézésre átlag emberek, de komoly tapasztalattal és tudással rendelkeznek. Boltjuk van valahol a belvárosban vagy csak az interneten keresztül adnak el. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük. Amit sosem becsüljetek alá, ha üzletelni akartok bármelyikükkel. Ez a tudás és tapasztalat. Ismerek olyan írni is alig tudó kereskedőt, aki 10 méterről megmondja, hogy XX. század elején vagy XX. század közepén készült eozinos Zsolnayt tartok a kezembe. Mindezt úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy mi is az az eozin. Tapasztalat és rutin… és sok bukás. Ezek az emberek napi szinten vesznek részt a nagy régiség csatában. Ők abból élnek, hogy jobban ismerik a régiségeket, mint az átlag ember. Persze ők sem így születtek, így ők is tévedhetnek néha. A rutinjukkal viszont a legtöbb amatört lemossák a pályáról.

Kell-e tartani ezektől az emberektől? Be fogják-e csapni a hozzá nem értő amatőr gyüjtőt vagy eladót? A válasz egyszerű és egyben ilyesztő is. Igen. Ott fogják lehúzni ahol csak lehet. Annyit fognak keresni rajta, amennyit csak bírnak. Becsapják majd? Be ám, minden szemrebbenés nélkül. Kedvességük csak álca, bizalmaskodásuk csak fegyver az alku nevű csata megnyeréséhez. Megnyerik-e ezt a csatát? Szinte mindig. Persze csak akkor, ha hagyjátok… (Ha vagytok olyan oktondiak, hogy nem olvassátok rendszeresen a mutargyklub.hu –t. 🙂 )

Ti azonban klubtagok ne essetek kétségbe, mert én elárulom nektek, hogy hogyan tudtok védekezni a legkönnyebben.  Ha ezt a pár alapszabályt mindig betartjátok, minimális lesz az esély egy nagyobb kudarcra. Álljatok éppen eladás vagy vétel előtt, ezekkel a tanácsokkal és azok tudatos alkalmazásával komoly rést üthettek a legdörzsöltebb kereskedő átverési stratégiáján is és hamar egyenrangú partnerként tudtok tárgyalni velük. Most pár perc alatt vérbeli profivá válhattok. A következő bejegyzésben elolvashatjátok mit kell tennetek, hogy egy adás-vétel után, ti is boldogan dörzsölhessétek a tenyereteket…