Hogyan lesz meg álmaid gyűjteménye?

Mindegy, hogy mit gyűjt az ember biztos, hogy előbb utóbb elfogja az irigység, amikor meglát egy az övénél komolyabb gyűjteményt. Általában az első gondolat az szokott lenni, hogy szép-szép, de könnyű úgy gyűjteni, ha valakinek sok a pénze. Ez az állítás alapvetően igaz is lehetne, ha még mindig a XIX. században élnénk. Akkoriban valóban az volt a jellemző, hogy a művészetekért vagy a tudományokért rajongó tehetősebb urak váltak elismert gyűjtőkké. Nagyon sok ilyen gyűjtemény került be később (adományként, vagy vásárlás útján) a mai múzeumainkba. (Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Kieselbach Galéria kiadásában napvilágot látott „Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig” című lexikont.)

De mi a helyzet manapság? Tényleg csak a született gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy komoly gyűjtemény birtokába jussanak? Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy hogyan legyen neked is mások által irigyelt gyűjteményed.

Az első lépés:

Bármilyen furcsán is hangzik, de először is el kell döntenetek, hogy mit is szeretnétek gyűjteni. Az sajnos nem megy, hogy szereted a szép üvegeket ezért te üvegeket gyűjtesz. Az sem túl optimális meghatározás, ha a gyűjtésről beszélsz, hogy „festményeket gyűjtök”. Könnyen belátható, hogy egy ilyen „gyűjtemény”, csak egymáshoz nem illő, korban és stílusban is keveredő tárgyak katymasza lesz. Egy ilyen felhalmozás valójában csak pénz és energiapocsékolás lesz. Kell, hogy legyen az adott tárgykörön belül egy viszonylag szűken behatárolható tárgycsoport, ami a gyűjteményedet képezni fogja. Ilyen például, ha valaki mondjuk, antik Herendit gyűjt. Ez már egy elég szűk terület ahhoz, hogy keresgélni kelljen a tárgyakat, illetve ehhez már kell folyamatos tudásbővítés is. Legyél nagyon szigorú és ne engedj be a gyűjteményedbe nem odaillő tárgyakat.

Második lépés:

Ha megvan, hogy mi az a terület amit gyűjteni szeretnél, kezdd el képezni magad az adott témában. Maradva az antik herendis példánál, szerezz be minden elérhető anyagot róla. A gyűjteményed ne csak a tárgyakra terjedjen ki, hanem a hozzákapcsolódó szakirodalomra is. Gyűjtsd a témával kapcsolatos minden irodalmat is. Ez sokkal fontosabb, mint azt elsőre gondolnád. Ez fogja megteremteni ugyanis a pénzügyi alapot, a gyűjteményed bővítéséhez. El kell mélyedjél a témában, olyan szinten, hogy szakértőként tekinthessenek rád az ismerősök vagy gyűjtőtársak. Ez a tudásod nagyon fontos lesz ahhoz is, hogy kiszűrd a hamisítványokat a gyűjtés során.

Harmadik lépés:

Honnan lesz annyi pénzed, hogy birtokosa legyél akár több százezer forintos tárgyaknak? Három dolog kell hozzá és szerencsére mind a három ingyen van.

Szaktudás, fegyelem, türelem.

A szaktudás kell ahhoz, hogy tudd melyik a jó tárgy és mennyit ér. Fegyelem kell ahhoz, hogy csak a kiváló minőségű és árban is megfelelő tárgyakat vedd meg. Türelem kell ahhoz, hogy a kezdeti sikertelenségek mögött lásd, hogy ha évek múlva is, de te is birtokában lehetsz egy mások által irigyelt gyűjteménynek. Hogyan lesz ebből pénzed is?

Az első időkben még csak gyakoribb, olcsóbb tárgyakat veszel, de már itt is törekedj arra, hogy csak hibátlan jó tárgy legyen. Az idő múlásával és a tudás bővülésével rá fogsz jönni, hogy a kezdetekben vett tárgyak már nem is tetszenek annyira, szívesen megválnál tőlük egy jobb darabért cserébe. Ezeket eladva fogod megvenni talán az első komoly darabodat. Türelmesen spórolj és ne költsd el a pénzed csak olyan tárgyra ami tökéletesen illik a gyűjteménybe és árban is nagyon jó. Az olcsóbb gyakori tárgyakat is nézegesd és vedd is meg, ha eladhatónak tűnik jobb áron.

A tudásod (és a gyűjteményed) bővülésével az is együtt jár, hogy piacokon, árveréseken már ismerősként üdvözölnek a kereskedők. Neked szólnak elsőként, ha jobb darabhoz jutnak. A tudásodat kihasználva könnyebben jutsz hozzá értékesebb darabokhoz jó áron még akkor is, ha nem akarod megtartani őket. Hamar rájössz, hogy ebből hasznod is lehet és te is beszállsz a nagy adok-veszek-cserélek játékba. Innentől már nincs megállás. Ebből fogod tudni bővíteni a saját gyűjteményedet is. Ehhez viszont elengedhetetlen a folyamatos szaktudásbővítés! Hidd el nekem, hogy amíg a gyakori tárgyaknál gyorsan kialakul egy átlagos ár amitől nem nagyon tér el senki, a ritkább (és kiváló minőségű) daraboknál ez az ár nagyon változó. Ebből lehet pénzt csinálni magadnak. Ha szakértője vagy a témának, könnyedén kiadsz majd több százezer forintot is egy olyan tárgyért amit nem is akarsz megtartani. Csupán azért veszed meg, mert tudod, hogy el fogod tudni adni pár héten belül 30%-al drágábban egy gyűjtő társnak. Mindenki ezt csinálja, ez így működik.

Negyedik lépés:

A gyűjteményed bővítése kapcsán ne feledkezz meg egy nagyon fontos lépésről. Ahogy a kereskedők tudni fogják, hogy mit gyűjtesz, tudni fogja olyan is, akinek nem kéne. A lakcímedet lehetőleg ne tudja senki ezekből a körökből. A gyűjteményedet folyamatosan dokumentáld fotókkal is. Ne felejts el beszélni a biztosítóddal is, hogy vegyék bele külön tételként a lakásbiztosításba a gyűjteményedet. Ennek értékét folyamatosan módosíttasd, ha szükséges. A lakásod, házad legyen riasztóval és jó zárakkal is ellátva. Ma már a távfelügyelet sem megfizethetetlen, érdemes utánajárni van-e a környéken elérhető szolgáltató. Ezek nagyon fontos dolgok, ne söpörd félre, ne spórolj rajta, mert nagyon fogsz sírni, amikor üresen találod a vitrint, amiben húszévnyi munkád volt!

Összefoglalva, ha komolyan veszed a gyűjtést, sokat tanulsz és türelmes, fegyelmezett vagy, semmi nem ment meg attól, hogy te is birtokosa légy álmaid gyűjteményének…

A képen Gyugyi László Zsolnay gyüjtő, aki talán a világ legismertebb és leggazdagabb gyűjteményét adta a Zsolnay negyedben található kiállításhoz:

Az árverések titkos világáról…

Biztosan ti is láttatok már olyan film jelenetet, ahol egy nagy teremben ülnek a dúsgazdag arisztokraták és dollár százezrekért licitálnak egy-egy komoly műtárgyra. Sokszor izgalmas, sokszor vicces egy-egy ilyen jelenet, de egy biztos, sosem unalmas. Valószínűleg nem csak én vágytam arra életemben, hogy részt vehessek egy ilyen eseményen. Sokáig azt hittem, hogy ehhez előbb meg kell gazdagodnom és ki kell utaznom Angliába vagy Amerikába. Szerencsére ez a világ itthon is elérhető és még gazdagnak sem kell lenni hozzá, hogy részt vehessünk rajta.

A legtöbb aukciós ház az ősz végi, tél eleji időszakban biztosan rendez legalább egy árverést. A Virág Judit galéria, a BÁV Zrt., a Kieselbach galéria stb. mind-mind a saját honlapján hirdeti meg első sorban az aukciókat. Ezeket a honlapokat érdemes időnként meglátogatni vagy például az Axioarton regisztrálva hírlevelet is kaphatunk még időben.

Az árveréseket rendszerint 1-3 héttel megelőzi egy kiállítás ahol élőben is megnézhetitek, hogy mire szeretnétek licitálni. Ezeken ingyenesen tudtok részt venni, minden előzetes regisztráció nélkül. Itt általában már az árverési katalógushoz is hozzá lehet jutni. Van ahol ingyenesen, van ahol pénzért. (A BÁV árverési katalógusa nagyon igényes és ingyenes!) A katalógusban képekkel és leírással szerepelnek a tárgyak az árverésen szereplés sorrendjében, a kikiáltási ár megjelölésével.

TIPP! A katalógust átnézve írd a kiszemelt tétel mellé, hogy meddig vagy hajlandó elmenni a licittel. Az árverés alatt e határ fölé sose menj! Ott már nem fogod reálisan megítélni a licited mértékét, plussz ne felejtsd el hozzá kalkulálni az árverési jutalékot is, ami átlagosan a leütési ár 20 %-a! (Példa: 10 ezer forintért leütött tárgyért 12 ezer forintot kell fizetni a pénztárnál.)

Az árverésre általában nem kell előre regisztrálni. Egyszerűen aznap oda mész a meghirdetett helyre és a helyszínen regisztrálsz, ha vásárolni is szeretnél. Ha csak kíváncsi vagy, hogyan zajlik egy ilyen árverés, akkor csak leülsz egy üres székre és bámészkodsz. Ne félj, nem te leszel az egyetlen, aki csak azért megy el, mert kíváncsi az eseményekre. Ha szeretnél licitálni, akkor egy licitáló tárcsát (ez az a számmal ellátott tárcsa, amit láttál már a filmekben) kell kiváltanod, amit egy egyszerű név, cím stb. megadással le is tudhatsz. Ja, ez is ingyenes természetesen.

Viselkedési szabályok:

  • öltözz fel elegánsan („business formal” elegendő)
  • a büfé is ingyenes szokott lenni, ne élj vissza vele
  • halkítsd le a telefonodat (telefonálni nem illetlenség licit közben)
  • ne beszélgess hangosan a licit közben
  • fogadd méltósággal, ha nem te nyerted a licitet
  • ne hányj cigánykereket, ha te nyerted a licitet
  • a nyert tételt mindig vedd át (ha nem teszed, kizárnak a további aukciókból)

Kezdőknek elsőként a BÁV művészeti (ez most volt novemberben) vagy karácsonyi (ez december elején lesz) aukcióját ajánlom. Ezeket a MOM kulturális központban rendezik, bőséges anyaggal és nagyon igényes szervezéssel.

A licitálás menete:

Az árverésvezető felkonferálja a tárgyat és bemondja a kikiáltási árat. Ez után lehet a tárcsával jelezni a licit szándékot. Ha több tárcsa is fel lett emelve, ő a tárcsákra mutatva a licit lépcsővel (egy előre meghatározott emelkedési szint) növelve mondja az aktuális árat. Ez mindaddig tart, amíg csak egy valaki emeli a magasba a tárcsáját. Ekkor jön a jól ismert „először, másodszor, senki többet harmadszor” szöveg és koppant a kalapáccsal. Ez után jöhet a következő tárgy.

Néhány információ az árverésekről általánosságban. Az árverezett tételek szándékosan az árverésre lettek beadva. Ezek nem olyan tárgyak, amiket záloghitelhez használtak fel. Emiatt ne legyen lelkiismeret furdalásod, a tulajdonosuk csupán így szeretné értékesíteni őket. Te is adhatsz be árverésre tárgyakat, de készülj rá, hogy ennek is vannak költségei. (Erről a témáról részletesebben majd egy későbbi cikkben írok.) Mindig nézd meg, hogy mire licitálsz. Ugyan az árveréseken vagy talán a legnagyobb biztonságban a hamis tárgyak ellen, de azért volt már példa rá, hogy hamis tárgyakat adtak így el (pl. a nem véletlenül bezárt Belvedere szalon). A nagy aukciós házak szavatolják az eredetiséget, de bizonyítanod neked kell, hogy hamisítványt adtak el neked. Egyszóval az óvatosság itt sem árthat. Ha gyanús valami, ne licitálj rá. Az árveréseken gyakran olyan tárgyakkal találkozhatsz, amikkel a hétköznapi piacokon vagy régiség boltokban nem. Emiatt az árak is igen csak mások, mint az előbbi helyeken. Ettől még lehet jó áron vásárolni, de arra ne számíts, hogy te leszel az egyetlen, aki ismeri a valódi értékét egy tárgynak és fillérekért hozzá jut egy milliókat érő porcelánhoz. Az aukciók után általában hozzáférhető a leütési lista is érdemes ezt is beszerezni és az árverési katalógushoz csatolni. Később jól jöhet egy érték meghatározásnál.

Remélem ti is kedvet kaptatok az árverések világához és láthatlak benneteket valamelyik közelgő aukción. Ha kérdésetek van, a hozzászólásoknál feltehetitek.

Amit a Becsüsök munkájáról tudnod kell!

Ahogy a műtárgykereskedőket is, úgy a műtárgybecsüsöket is rengetek legenda és tévhit lengi körül. Ennek szintén az lehet az oka, hogy az átlagembernek az élete során jó eséllyel nincs dolga velük. Filmekben és regényekben találkozik csupán velük és ezek alapján alakítja ki, hogy szerinte hogyan is néz ki és mit csinál egy becsüs. Mint a kereskedők esetében, sajnos a valóság itt is más. De kezdjük az elején…

Képzettségüket tekintve létezik olyan képzés, ami lefedi az összes tárgy típust, de alapvetően négy részszakképzésből áll ez a szakma. A becsüsök nagy része nem rendelkezik mind a négy modullal, de ez nem is baj szerintem. A szakirányok az alábbiak:

Festmény becsüs

Értelem szerűen a festmények értékbecslésével foglalkozik

Szőnyeg és bútor becsüs

Bármilyen meglepő is, de ő ezen tárgy típusok értékét becsüli. Az utóbbi években ezeknek a tárgyaknak a kereslete drasztikusan leesett nálunk, így egyre kevesebb a szakember is ezen a területen.

Ékszer becsüs

Ők az ékszerek és a drágakövek értékeit határozzák meg. Talán az egyik legnehezebb területe az értékbecslésnek. A kövek minőségének meghatározása vagy akár csak a kövek karátszámának meghatározása egy ékszerben is komoly számításokat igényel.

Műtárgy becsüs

Az ő munkájuk a legszerteágazóbb, mert hozzájuk tartozik gyakorlatilag minden más, ami nem az első három kategória. (Pl. porcelán,üveg, fegyver, keleti tárgyak, órák, ikonok, ezüstök, szobrok stb…)

Magyarországon, több helyen is van ilyen képzés, de a legismertebb és elismertebb a BÁV által indított iskolák. Egy-egy modul megszerzése 1 évet vesz igénybe, de létezik intenzív képzés is, ahol a 4 modult egyszerre 2 év alatt lehet elvégezni. Mind az oktatás minősége, mind a tanárok szaktudása, messze kiemelkedő. Akit komolyabban érdekel ez a szakma csak ide jelentkezzen.

Most nézzük mit is csinál a becsüs, ha éppen dolgozik. A filmekből azt gondoljuk, hogy a munkájuk abból áll, hogy érkezik egy telefonhívás valami ultra gazdag gyűjtőtől és már indulnak is egy magánrepülővel, hogy a fanatikus gyűjtő megbízásából megvizsgálják azt a 400 éve elveszett milliárdokat érő festményt, amit a gyűjtő éppen most szeretne megvenni valami párizsi sötét lebuj különtermében. A valóság egy picinkét más.

A régiség és műtárgy kereskedelemben a becsüsök munkája korántsem annyira izgalmas, mint egy James Bond filmben. A napjuk nagy részét egy asztalnál ülve töltik és az ügyfelek által bevitt tárgyakat vizsgálják és értékelik. Ami az ügyfél számára hihetetlen ritkaságnak tűnik (hiszen azt még a nagyszülők hagyták a családra), az neki már az unalomig látott sokadik herendi teáskészlet azon a héten. Jobb esetben részt vesznek egy-egy árverés előkészítésében vagy, ha szerencséjük van, hoznak be olyan tárgyat is, amihez az internetről kell keresni információt. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a becsüs nem szakértő. Szakvéleményt sem állít ki. Rutinjából adódóan sok hamis tárgyat kiszúr, de nem szakértő. Ha szükséges igénybe veszi szakértők segítségét, akár a különböző múzeumokból is.

Mi is a becsüs feladata?

  • Átveszi és meghatározza a tárgyak tulajdonságait. Ilyenek lehetnek például a tárgy kora, stílusa, anyaga, gyártója, jelzései, hibája.
  • Kitölti a szükséges papírokat az átvételről. Ilyen lehet a bizományosi szerződés, vagy vételi jegy.
  • Részt vesz az árverések szervezésében, vagy a közvetlen értékesítésben.
  • A nagyobb anyagokat a helyszínen becsüli fel.

Kinek az érdekeit képviseli a becsüs?

Gondoljatok bele, hogy egy régiség boltban dolgozó becsüs vajon kinek az érdekeit képviseli? Ki ad neki fizetést? Mi alapján lesz egy becsüs jó dolgozója a boltnak? A válasz egyszerű és egyben kiábrándító is. Az a jó becsüs, aki felismeri az értékes tárgyakat és azokat a lehető legolcsóbban szerzi meg a boltnak, hogy a lehető legnagyobb haszonnal adja tovább. Ez a haszon minimum 100%! Hoppá, az nem kevés ám. És ez a minimum. Mindenki döntse el, hogy szeretné-e, ha ilyen motivációval adnának árat a féltett kincsére. Én nem…

Ingyenes-e az ingyenes értékbecslés?

A legtöbb esetben nem. Sok régiségkereskedő cég hirdet ingyenes értékbecslést. Nyílván nem jótékonyságból teszik. Ezen a felületen keresztül próbálnak első kézből értesülni az eladásra szánt tárgyakról. A jó tárgyakra rögtön vételi ajánlatuk is van. Remélem, azt már sejtitek, hogy ezek az értékbecslések az általuk fizetett ár közelében vannak, nem a tényleges piaci árak. Ezt a szolgáltatást is az eladók pénzéből tartják fenn. Tulajdonképpen a becslést kérők azon részéből, akik utána eladják nekik a tárgyaikat. Szuper…

Kihez fordulj akkor, ha segítség kell?

Keress független műtárgybecsüst, aki nem alkalmazott egyetlen kereskedőnél sem. Pl. www.mutargybecsles.hu .Ez most kicsit önreklám lesz, de végül is, ez az én blogom. 🙂

A független becsüsnek nem érdeke, hogy ne a piaci árat mondja neked. Senkitől nem kap jutalékot ő abból él, hogy te óradíjat fizetsz neki. Amit megmutatsz neki, annak megmondja az árát, sőt segít neked az értékesítésben is. Olyasmi, mint egy ügyvéd csak itt nincs még sikerdíj sem. Egyszerű és átlátható konstrukció.

SŐT! Például a www.mutargybecsles.hu -n (ezt már biztos kitaláltátok, hogy az én oldalam) létezik a valóban ingyenes értékbecslés. Emailben elküldöd a fényképét a tárgynak és, ha ennyiből vagy néhány kérdésből a tárgy értéke meghatározható, kapsz rá egy árat. És ennyi. Én ezt azért csinálom, mert szeretem. És még így is van rajta hasznom! Azt gondolom, ha látjátok, hogy nem átverés nagyobb bizalommal fordultok hozzám, ha több tárgyat szeretnétek felbecsültetni. Esetleg ajánlani fogtok ismerősöknek is. Én a partnerségben hiszek hosszú távon.

Összefoglalva az előbbieket. Én nem állítom, hogy mindenhol átvernek benneteket, de legyetek óvatosak. Mindig gondoljátok végig, hogy mit miért ajánlanak nektek. Nincs ingyen ebéd, csak olcsó vagy drága. Te döntsd el melyiket eszed…

Ingyenes értékbecslés: KATTINTS IDE!

 

Budapesti bolhapiacok

Sokat írtam már arról, hogy mit csináljatok a bolhapiacokon, de nem írtam arról, hogy hová érdemes ellátogatnotok. A vidéki bolhapiacokat az utóbbi időben nem nagyon látogattam, így ezekről nincsenek friss információim, nem szeretnék senkit félre vezetni, így egyelőre ezekről nem írok.

A fővárosban én négy olyan piacot emelnék ki, amit ismerek és ér is valamit. Mindegyikre igaz, hogy régiségeket és műtárgyakat is találhattok rajtuk, nem csak lomokat. Van azonban különbség közöttük bőven. Az első bejegyzésben 3, a másodikban 1 piacról olvashattok.

Lőrinci piac

elérhetőség: http://www.lorincpiac.hu/bolha.html

A négy közül a legkisebb piac a lőrinci. A megszűnt Pe-Csa piacról jöttek ide páran, de egyelőre nem lett túl népszerű. Van itt is minden, mint mindenhol, de ezt inkább csak a környéken lakóknak ajánlom. Nyíregyházáról csak ezért ne utazzatok ide, mert kb. 1 óra alatt végigjárható az egész úgy, hogy megnéztünk minden eladó darabot. Hétfő kivételével minden nap nyitva van 7-14 óráig, de igazán a szombat és a vasárnap ér valamit. Árak tekintetében szerintem kicsit magas, de jó alkuval ez azért alakítható.

 

Budaörsi piac

elérhetőség: http://budaizsibvasar.hu/

A budaörsi virágpiac területén van minden szombaton és vasárnap 7-14 óráig. A fő nap a vasárnap. Ez már komolyabb méretű piac, érdemes korán kimenni. A parkolás botrányos, már csak ezért is jobb, ha korán mentek. Parkolni a piaccal szemben tudtok a földúton és az útszélén, ahol nem tilos megállni. Ésszel, mert büntetnek a közteresek!!! Az eladókat beengedik már 6 órától, én velük együtt szoktam bemenni. (Gyalogosan a piac területére be lehet menni már 6 órától, kocsival csak az eladók mehetnek be.) Alapjaiban jó piac, de komoly tárgyakat itt sem nagyon lehet találni. Herendi, Zsolnay rogyásig, illetve festményekből is nagy a választék. Aki szeret bogarászni annak ez aranybánya lehet. Alkudni muszáj, mert az árak magasról indulnak. 6 és 7 óra között sok kereskedő próbálja kiválogatni a legjobb darabokat, de azért később is lehet még vásárolni. Eladói szempontból az a jó benne, hogy kocsival is be lehet állni a standhoz. Kevesebbet kell cipelni, több dolgot ki lehet hozni, mint máshová. A bejárásra rá kell szánni 3 órát legalább, főleg, ha korán mentek. Ilyenkor érdemes többször körbe menni, hogy az újonnan érkező eladók holmijáról se maradjatok le.

 

Bakancsos utcai piac

elérhetőség: www.bakancsospiac.hu/

Péntektől vasárnapig van nyitva 6-13 óráig. A fő nap a szombat és a vasárnap. Ez a piac szippantotta fel a régi Verseny utcai piac árusait. Aki ismerte ezt a piacot, annak nem lesz újdonság a Bakancsos, de aki nem volt még ilyen helyen, annak maradandó élmény lesz. Itt aztán minden van és mindenki is. Itt megtalálhatóak a lomizó csövesektől a régiségkereskedőkön át, a háztartásból összeszedett holmikat áruló fiatal házaspárig mindenki. Érdemes ide is korán kijönni, mert az árusok már 5 órakor bepakolnak. Ha ennyire korán jöttök, még találtok parkolót a piac saját parkolójában is, de 6 óra után szinte reménytelen. A környező utcákban illetve a piaccal szembeni lakótelepen érdemes megállni, ha a parkoló már megtelt. A közteresek itt is keményen büntetnek, szinte minden hétvégén megjelennek. A fűre állni tilos!

Az árak nem túl magasak és abból is van lehetőség komoly alkura. Időnként felbukkan egy-egy jobb tárgy is, érdemes kutagotni a lomok között. A piac bejárására kb. 2-3 órát szánjatok vérmérséklettől függően. Tényleg készüljetek fel rá, hogy itt olyat is láthattok, amit nem feltétlenül szeretnétek. Itt azért a lopott holmik és a cigi is fel-fel bukkan, bár a piac szervezői igen szigorúan bánnak a szabályok ellen vétőkkel. Én szeretem, sokszor megfordultam itt árusként is. Igazi Rejtő Jenő regény hangulata van nekem.

Mára ennyi infó elég is lesz, de a következő bejegyzésben az ECSERI PIAC-ról lesz szó. Ezt azért teszem külön, mert ide sok infó kell, hogy igazán átlássátok a működését.

Zsolnay vs. Herendi

A porcelánokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés Magyarországon, hogy melyik porcelán az értékesebb. A Zsolnay vagy a Herendi? Késhegyre menő vitákat hallottam már erről a témáról, de igazán meggyőző érv kevés volt. Ma röviden ezeket az érveket igyekszem összegyűjteni, kicsit kiegészítve a saját gondolataimmal. A végkövetkeztetés a ti dolgotok lesz. A hozzászólásokban kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

Ami a Herendi mellett szól:

  • kiváló minőségű alapanyagok
  • világszerte elismert és ismert márka
  • Amerikától Japánig márkaboltok világszerte
  • királyok, grófok, bárók rajongtak érte és rajonganak ma is
  • a festés minősége és gazdagsága páratlan a világon
  • a bolti árak talán még ma is a legmagasabbak a világon
  • minden formát és mintát a mai napig újra alkotnak, ha kell
  • szigorú szabályok alapján lehet csak egyedi darabokat rendelni

Ami a Zsolnay mellett szól:

  • egyedi alapanyagok és mázak használata (porcelán fajansz, eozin)
  • rendkívül széles termékpaletta a kiváló minőség mellett
  • elismert művészek a tervezők között (pl. Mack Lajos, Apáti Abt Sándor, Török János, Nádor Judit)
  • folyamatosan megújuló, a divatot követő formák és minták
  • egyedülálló szecessziós darabok
  • rendkívül keresett a gyűjtők körében
  • sok egyedi és soha meg nem ismételt darab
  • vonzó a befektetők számára

Szerintem ennyi pozitívum elég is lesz gondolat ébresztőnek. Várom a ti gondolataitokat a témával kapcsolatban, és a következő bejegyzésben én is elmondom, mit gondolok erről a kérdésről.

10 gyanús jel a bolhapiacon

Nincs olyan gyűjtő, aki előbb utóbb ne futna bele hamis műtárgyba vagy régiségnek látszó tárgyba. Sokan nem szeretnek beszélni erről, mert azt gondolják, ha kiderül, hogy ők is vettek már hamis tárgyakat, azzal a szakértelmükön esik csorba. Én pont fordítva gondolom. Minden egyes hamisítvány ami a kezembe került, segít abban, hogy felismerjem őket a jövőben. Higgyétek el nekem, hogy előbb-utóbb mindenki bevásárol hamis tárgyakból. Minél később történik ez, annál drágábban tanulja meg a leckét. Sajnos nagyon kevés helyen lehet a témáról olvasni, vagy előadást hallgatni, pedig a gyűjtőknek nagy szüksége lenne rá. Első körben néhány jó tanács, hogy mik a gyanús jelek, amikor feltétlen szólaljon meg a vészharang a fejetekben, ha piacon nézelődtök.

  1. Ismert, ritka, nagy értékű műtárgyak a bolhapiacon. (pl. manapság minden piacon felbukkannak a Romániában nagyon jó minőségben gyártott Gallé üveg vázák. Simán megvehető 30-40 ezerért és becsüs ismerőseimet is sikerült elbizonytalanítanom egy jobb darabbal. Ugye nem gondoljátok, hogy ekkora mázlisták vagytok?)
  2. Több árusnál is felbukkanó ugyanolyan, de alapvetően ritka tárgy. (pl. Gorka Géza GNV háromszög jelzéssel ellátott szobrai.
  3. Feltűnően koszos tárgy! Nagyon régi trükk, hogy a frissen gyártott tárgyat pl. elássák trágyába. Utána a padlásról összegyűjtött porban alaposan megforgatják, és kész is a 200 éves antik gyertyatartó.
  4. Öreg bácsi, néni az eladó! Pl. háborús relikviáknál gyakran látom, hogy a család legidősebb tagjával küldik ki a piacra a Kínából rendelt III. Birodalomhoz köthető jelvényeket, dísztőröket. (Itt kérek elnézést azoktól az idős kollégáktól, akiket személyesen is ismerek az Ecserin illetve a Bakancsos piacról. Ők tényleg jót árulnak és idős emberek!)
  5. Arany tárgyak! Nagyon ritkán árulnak piacokon arany tárgyakat. Nem javaslom a megvételét, csak profiknak. Én sosem veszek.
  6. Ezüst tárgyak! Gyakori tárgyak a piacokon, van is sok jó közöttük. Könnyen hamisíthatóak, rengeteg a trükk benne. Csak profiknak ajánlom, vagy ismert kereskedőtől. Nagyon csábító tud lenni!
  7. Minden festmény! Én személy szerint csak olyat veszek piacon ami azért kell, mert számomra szép. Sosem veszem meg, ha ismert művész festette. Az ismert festők képeinek 70-80%-a hamis, több felmérés alapján is! Ultra nagy a kockázata!
  8. Kézből vagy csomagtartóból egy tárgytípust árusítók. Pl. elefántcsont szobrok. (Azt amúgy is jó, ha tudjátok, hogy jelenleg tilos a kereskedelme a magyar szabályozás miatt. Külföldre nem vihető ki, csak engedéllyel.)
  9. Minden rasszizmus nélkül, de a tapasztalatom az, hogy a román árusok tárgyainak nagy része hamisítvány. Pl. Kegytárgyak, ikonok
  10. Minden olyan tárgy, ami divatossá, keresetté vált az amatőr gyűjtők körében. Pl. Herendi porcelán, bronz szobrok, háborús relikviák

Ez a 10 szabály megóvhat benneteket sok rossz vételtől, de sajnos nem mindegyiktől. Aki műtárgyakkal, régiségekkel szeretne foglalkozni, annak el kell fogadnia a tényt, hogy előbb utóbb becsapják. Ne keseredjen el, mert mindenkivel megesik. Tanuljon belőle és emelt fővel mesélje el történetét gyűjtőtársainak. A legjobb védekezés a hamisítók ellen, ha minél többen értesülnek róla, hogy mire is kell figyelni a vásárlás lázában égve. A jövőben részletesebben is tervezek írni a hamisításról. Azokban a cikkekben el fogom mesélni nektek, hogy én milyen trükköket láttam és hogyan lehet ezeket felismerni. Elmesélem a saját történeteimet is, tanuljatok belőle ti is…

Amit mindig is tudni akartál a régiségkereskedőkről… II.

 

Az előző bejegyzésben megígértem nektek, hogy felvértezlek benneteket a régiségkereskedők elleni csatára. A legfontosabb kiindulási pontunk az a jól ismert mondás, miszerint „ismerd meg az ellenséged és sose becsüld le őt”.

A kereskedők működési elve nem túl bonyolult. A lehető legolcsóbban vásárolni és a lehető legdrágábban eladni. Számukra ez az egyetlen cél. Mivel tudják ezt elérni? Három nagy előnyük van veletek szemben.

  1. Jól ismerik a leggyakrabban felbukkanó régiségeket és azok aktuális árait.
  2. Több évtizedes rutinjuk van az emberek befolyásolásában.
  3. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek mind eladói, mind potenciális vásárlói oldalról.

Nincs más dolgotok, mint erre a három előnyre koncentrálni, ha egy rutinos kereskedővel hoz össze benneteket a sors. Indulhat a „csata”?

Igyekszem egy példán keresztül bemutatni nektek, hogy mire figyeljetek, és mit csináljatok. A példában egy bolhapiacon vagytok és vásárolni szeretnétek valamit, ami megtetszett. Legyen ez egy Herendi váza. pl. egy ilyen:

Először is észre kell vennetek, hogy egy amatőr eladóval, vagy egy rutinos kereskedővel van dolgotok. Ez nem túl nehéz, ha keresitek a következő jeleket. Egy amatőrnél vegyesen van mindenféle. A használt ruhától a lábason át a bizsuig minden. Szépen elrendezve (kimosva, megtisztítva), csoportosítva van kirakva a portéka. Csak egy-két jobb darab van nála. Ezzel szemben a kereskedőnél sok a porcelán, festmény, ezüst és üveg. Általában vegyesen kirakva és csak ritkán megtisztítva. (Nem szeretik letörölni vagy elmosni a tárgyakat, mert a hibák jobban látszódnak, illetve kevésbé tűnnek réginek. Vigyázz! Ezt a hamis tárgyaknál szándékos koszolással érik el!) Az amatőr rendszerint olvasgat, vagy a telefonját piszkálja, mert unatkozik. A kereskedőnek sok az ismerőse a piacon így ő inkább beszélget (akár kiabálva) a többiekkel, úgymond „bandázik”. Sugárzik róla, hogy otthon érzi magát ezen a terepen. Egy amatőr eladótól vásárolni nem nagy művészet és élmény, így ezzel nem foglalkozok most. Vegyük sorra a három előnyüket, és zúzzuk porrá őket.

  1. Ha a kiszemelt vázáról semmit sem tudsz (még azt sem, hogy Herendi) ne vedd meg! Fel se emeld az asztalról. Ez már nem 2 ezer forintos kategória, ezzel már be fognak csapni, ha tudnak. Ha Herendi vázát akarsz, nézz előbb utána a neten. A Google képkeresővel nézegess képeket róla. Jegyezd meg a minta nevét és jellegzetességeit. A különböző netes eladással foglalkozó oldalakon nézz ELADÁSI! árakat. A Vaterán vagy a Galéria Savarián rá tudsz szűrni az ELADOTT tárgyakra. Ezek a reális piaci árak. Ne törődj azzal, hogy mennyiért hirdetik, az nem számít. Fontos, hogy a méret és a kor is egyezzen! Nagy különbség lehet ezek miatt az árakban. Ismerned kell annyira a kiszemelt tárgyat, hogy nem hagyatkozhatsz az eladó által mondottakra.
  2. Biztos lehetsz benne, hogy a kereskedő már akkor tudja, hogy vásárolni akarsz, amikor még az asztalhoz sem léptél oda. Az embereken meglátszik az az izgatottság, amit a kiszemelt tárgy birtoklási vágya hajt. Próbálj meg ezen uralkodni. Legyél magabiztos! Nincs okod izgulni, hiszen senki nem fog kényszeríteni semmire. Az fog történni, amit te akarsz! (Gondolj ezekre folyamatosan!) Ne azt titkold, hogy vásárolni akarsz, csak ne izgulj! Ha olyan dolgot nézegetsz, amit nem akarsz megvenni, a kereskedő mindent meg fog tenni azért, hogy eladja neked. Valami ilyesmivel fog kezdeni: „Az egy nagyon jó kis darab. Látom ért hozzá. Érdekli? Mondjak egy árat rá?” Ha nem akarod megvenni, itt kell lelépned. Csak rövid tőmondatban mondj annyit pl.: „Köszönöm, de mégsem érdekel.” vagy „Köszönöm nem akarom megvenni.” Ezután határozottan lépj el onnan és menj tovább. Ne reagálj rá, bármit is kiabál utánad. Ha látja a határozott nemet rajtad, hamar békén hagy. Fontos, hogy sose legyél tiszteletlen vagy lenéző velük! Ezt ők sem tűrik szó nélkül (tegyük hozzá, hogy jogosan) és hidd el ebben a világban nem éri meg sok ellenséget gyűjteni magadnak. Ha tetszik a darab és szeretnéd megvenni, akkor indul az igazi küzdelem. Ne felejtsd el, a kereskedő látja rajtad, hogy meg akarod venni. Fölösleges ezt tagadnod, erre ne pazarolj energiát. Semmivel sem vagy rosszabb pozícióban, ha tudja, hogy komolyan érdekel a kiszemelt váza. Azt viszont nem tudja, hogy mennyit vagy hajlandó adni érte. Ezt nyílván nem is szabad elárulnod. Fontos! A maximális vételi árat már akkor tudnod kell, amikor megnézted a vázát. Ennél többet semmilyen körülmények között nem adhatsz érte. Ehhez tartanod kell magad. Ezen múlik minden. Tételezzük fel, hogy a váza reális eladási értéke 60 ezer forint. Te ennyit adhatsz érte maximum. A kereskedő első ajánlata kb. 90-100 ezer körül lesz. (Ő kb. 20-30 ezret adott érte maximum.) Ilyenkor ne inogj meg, ne háborodj fel, nyugodtan nézegesd tovább a vázát. Meg fogja kérdezni, hogy érdekel-e? Mondd, hogy igen, de szerinted az nem reális ár érte és tedd le. Ilyenkor vagy azonnal lejjebb megy az árral, vagy megkérdezi, hogy neked „mennyi lenne a jó?”. Nagyon fontos, hogy most legyél a leghiggadtabb. Nyugodt hangon és faarccal (mint egy profi bérgyilkos) mondj egy alacsony árat, úgy hogy még maradjon mozgástered, de ne legyen irreálisan kevés. Jelen esetben kb. 45 ezer. Ebből a kereskedő rögtön tudni fogja, hogy nem egy átlagos turistával van dolga. Innentől így is fog kezelni. Ha van egy csöpp esze, azonnal rugalmasabb lesz az árképzésben. Te legyél kitartó, csak kis lépésekben növeld az ajánlatodat! DE! Fontos, hogy növeld, mert ezzel te csalogatod őt arra, hogy ne adja fel az alkut. Ő is próbálkozni fog mindenfélével. Be fogja vetni a következőket: „Másnak már jobb ajánlata is volt rá, de nem adta oda. A Vaterán nézd meg, sokkal drágábban kínálják. Ez az utolsó ajánlata, ennél lejjebb nem fog menni. Nagyon jól jársz vele ezen az áron.” Ezeket hagyd figyelmen kívül. Fontos! Te semmilyen körülmények között nem adhatsz többet 60 ezernél. Ha idáig sikerült lemenned, még ne állj le. Addig menj lefelé, amíg csak lehet. Honnan tudod, hogy hol a vége? Onnan, hogy nem megy lejjebb akkor sem, ha otthagyod az asztalt. Ha nem mentetek el 60 ezerig, akkor menj is tovább hisz nem ér többet a váza. Ha sikerült lemenned mondjuk 55 ezerig, de már elléptél az asztaltól, nyugodtan menj vissza. Vedd elő az 55 ezret és add oda neki azzal, hogy oké meggondoltad magad, megadod érte. Összegzés képen. Sosem adhatsz többet az előre meghatározott árnál. Ha nem sikerült megvenni annyiért, ne sajnáld, majd találsz máskor jobb áron. Hagyj magadnak is mozgásteret az első ajánlatodnál. Ne félj letenni az árut és visszalépni érte, ha kell. Amit ne csinálj: Ne kezdd el becsmérelni az árut, sem a kereskedőt (ne legyél rasszista!!! a legjobb üzleteimet mindig a cigány kereskedőkkel kötöttem). Ne alkudozz szórakozásból. Csak akkor állj neki, ha tényleg meg is vennéd a tárgyat. Mindig jó hangulat maradjon az alku alatt. Ha nem érzed jól magad közben, vagy úgy érzed, hogy megbántottak, ne adja Isten lenézően bánik veled a kereskedő, menj el onnan azonnal. Rossz kereskedőbe botlottál, nem érdemes vele üzletelni, mert biztosan át fog verni. Vannak ilyenek is páran, sajnos.
  3. Mivel a kereskedők jó kapcsolatokkal rendelkeznek, először megpróbálják eladni a friss portékát a törzsvevőiknek. Tudják jól, hogy ki mit gyűjt, vagy mit keres. Érdemes jóban lenned egy-két számodra is szimpatikus kereskedővel, hogy te legyél az első, akinek szól egy-egy újabb számodra is érdekes tárgynál. Alkudozni akkor is tudsz, sőt még jobban is, mert törzsvevő vagy. Ilyenkor bőkezűbben engednek az árakból neked. Építs kapcsolatokat, gondoskodj róla, hogy megismerjenek a piacon. Köszönj nekik előre, egy idő után ők fognak neked. Tudd meg a nevüket és szólítsd azon őket. Add meg neki a számodat vagy e-mail címedet, hogy keressen a piacon kívül is, ha hozzájut valami neked valóhoz. Komolyabban vesznek majd, ha már ismerősként üdvözölnek.

Ha betartod ezeket a szabályokat, az árak miatt nem kell aggódnod. Hamarosan ismerősként köszönnek a kereskedők és megbecsült törzsvevőként fognak kezelni téged. Az alku harcot mindig le kell játszd velük, de egy idő után ez már rutinból fog menni. Már csak azért kell aggódnod, hogy ne legyen hamis amit megvettél… De erről majd máskor…

Amit mindig is tudni akartál a régiségkereskedőkről…

 

A régiségek világában talán a legtöbb legenda és mítosz a régiségkereskedőket lengi körül. Köszönhető ez a sok regénynek és filmnek is, de a legendák terjesztésében ők maguk is kiveszik a részüket bőven. Emiatt sok kitalációt vesz készpénznek az amatőr gyűjtő, és hitetlenkedve hallgatja a valóságot, mert az annyira lehetetlen túlzásnak tűnik. Pedig a régiségek világában bármi megtörténhet. De egyelőre hagyjuk a legendákat, mert most magukkal a kereskedőkkel foglalkozunk. Tényleg ördögtől való mind? Valóban mindenkit csak becsapnak? Tényleg  csak mások lehúzásából élnek olyan jól?

Előre bocsájtom, hogy senkit nem szeretnék megbántani azzal, amit leírok. Ha magára ismer valaki, az maximum a tiszteletem jele, semmiképpen sem ítéletem. Én nem ítélkezem és nem bíztatok erre másokat sem. Aki a régiségek világában szeretne forogni, fogadja el, hogy az olyan amilyen. Évszázadok óta. Kicsit hasonlít egy Rejtő Jenő regényhez…

A regényekből és filmekből két típusú kereskedőt ismerhetünk. A nagyon gazdag és tanult nemzetközi műtárgy és régiség kereskedőt, valamint szinte tökéletes ellentétjét, a tanulatlan és csóró ócskást, akinek a boltjában csupa porosodó kacat között bukkan fel néhány komolyabb műtárgy. A valóság ennél jóval árnyaltabb. A két típus között létezik egy harmadik ám igen népes csoport. Ők vannak a legtöbben. Ránézésre átlag emberek, de komoly tapasztalattal és tudással rendelkeznek. Boltjuk van valahol a belvárosban vagy csak az interneten keresztül adnak el. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük. Amit sosem becsüljetek alá, ha üzletelni akartok bármelyikükkel. Ez a tudás és tapasztalat. Ismerek olyan írni is alig tudó kereskedőt, aki 10 méterről megmondja, hogy XX. század elején vagy XX. század közepén készült eozinos Zsolnayt tartok a kezembe. Mindezt úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy mi is az az eozin. Tapasztalat és rutin… és sok bukás. Ezek az emberek napi szinten vesznek részt a nagy régiség csatában. Ők abból élnek, hogy jobban ismerik a régiségeket, mint az átlag ember. Persze ők sem így születtek, így ők is tévedhetnek néha. A rutinjukkal viszont a legtöbb amatört lemossák a pályáról.

Kell-e tartani ezektől az emberektől? Be fogják-e csapni a hozzá nem értő amatőr gyüjtőt vagy eladót? A válasz egyszerű és egyben ilyesztő is. Igen. Ott fogják lehúzni ahol csak lehet. Annyit fognak keresni rajta, amennyit csak bírnak. Becsapják majd? Be ám, minden szemrebbenés nélkül. Kedvességük csak álca, bizalmaskodásuk csak fegyver az alku nevű csata megnyeréséhez. Megnyerik-e ezt a csatát? Szinte mindig. Persze csak akkor, ha hagyjátok… (Ha vagytok olyan oktondiak, hogy nem olvassátok rendszeresen a mutargyklub.hu –t. 🙂 )

Ti azonban klubtagok ne essetek kétségbe, mert én elárulom nektek, hogy hogyan tudtok védekezni a legkönnyebben.  Ha ezt a pár alapszabályt mindig betartjátok, minimális lesz az esély egy nagyobb kudarcra. Álljatok éppen eladás vagy vétel előtt, ezekkel a tanácsokkal és azok tudatos alkalmazásával komoly rést üthettek a legdörzsöltebb kereskedő átverési stratégiáján is és hamar egyenrangú partnerként tudtok tárgyalni velük. Most pár perc alatt vérbeli profivá válhattok. A következő bejegyzésben elolvashatjátok mit kell tennetek, hogy egy adás-vétel után, ti is boldogan dörzsölhessétek a tenyereteket…

 

A műtárgy mint befektetés. II. rész

A mütárgy mint befektetés. I. rész

Mint azt az előző részben megnéztük, látszólag egy átlagember számára a műtárgyak jelentik az ideális befektetési formát. Ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű, sőt egyáltalán nem is igaz. Vegyük sorra a problémákat.

Szűk piac

A magyarországi legális műtárgypiac éves forgalma szakértői becslések szerint valahol az 5-6 milliárd forint között mozog. Ennek is kb. 80%-át a festmények teszik ki. Ez látszólag egy elég nagy szám (sőt, a környező kelet európai országokhoz képest még magas is) azonban, ha összehasonlítjuk a magyar lakosság éves jégkrém kiadásával, ami 26 milliárd forint (forrás), be kell lássuk, hogy egy igazán szűk piacról beszélünk. Egy szűk piac nagyon könnyen befolyásolható. Kevés szereplő mozgatja a piacot, könnyen spekuláció alakulhat ki. Gondoljunk bele, hogy országunk leggazdagabbjai a teljes éves műtárgypiaci forgalom többszörösének megfelelő vagyonnal rendelkeznek. Elég, ha egyikük felszámolja speciális gyűjteményét, amivel az adott tárgykörben elárasztja a piacot. Az eddig is szűk felvásárló réteg nem tudja követni a kínálatot, így automatikusan csökkenni fognak az árak.

Divat

Amíg egy átlagos befektetést nem igen teszünk ki a falra, addig egy műtárgyat általában nem a páncélszekrénynek vesszük. (Persze kivétel, ha őrült milliárdosok vagyunk, és szívesen veszünk akár múzeumból lopott népszerű festményeket is. Ezen olvasóimat most megkérem, ugorjanak a következő bekezdéshez. A többiek olvassanak tovább.) A befektetésünk egyben lakásunk dísze is. Amíg pár éve még ciki volt, ma roppant divatossá kezdenek válni a retró tárgyak. A jobb és ritkább darabok árai igazán szépen kúsznak felfelé. Ez azonban fordítva is igaz. A 2000-es évek elejének nagy vesztesei pl. az üveg tárgyak. Egy bieder címeres pohár a 90-es években vidáman elkelt 50-70 ezer forintért is, ma ugyanez a pohár nyögvenyelősen cserél gazdát 20-25 ezer forintért. Így van ez a Herendi készletekkel is. Ma egy virágmintás készlet gyakorlatilag eladhatatlan kategória míg, 20 éve még sorban álltak érte a porcelánt kedvelő vásárlók. Saját szememmel láttam azt az esetet, ahol az örökös könnyeivel küzdve állt a bizományiban egy komplett 12 személyes Herendi készlettel. Ott tudta meg, hogy a család féltve őrzött „befektetése” gyakorlatilag fillérekért lesz eladható. A Viktória minta még úgy ahogy tartja magát, én azonban már abba sem nagyon fektetném az unokáimnak szánt vagyonomat. Erre a témára egy későbbi bejegyzésben még részletesen visszatérek.

Hamisítás

Sajnos, mint mindenhol, a műtárgyak világában is igaz (talán még jobban is, mint más területeken), hogy amire igény van, azt előbb utóbb hamisítják. Szakértelem nélkül, ezek a hamisítványok nehezen kiszűrhetők. Könnyű és jó üzletnek tűnik saját magunk beszerezni a megfelelő műtárgyat, megkerülve a galériákat. Ez azonban szakértelem nélkül gyakorlatilag felér egy bekötött szemmel végrehajtott póker partinak. A bukás garantált. Az olyan helyeken, mint a Vatera, Jófogás, Galéria Savaria a nevesebb képek 70-90 %-a hamisítvány vagy manipulált. Gondoljunk bele abba a kellemes pillanatba, amikor a befektetésnek szánt Molnár C. Pál képünkről az árverésre beadáskor derül ki, hogy egy igazán jól sikerült hamisítvány. Évek múltán milyen egyszerű is lesz visszaszerezni a pénzünket a Vaterán megismert „festmenyes_bandi_03” felhasználó nevű roppant szimpatikus, de azóta már egy holland börtönben festegető „műkereskedőtől”.

A kerámiáknál és porcelánoknál sem sokkal jobb az arány. Az alábbi képen látható Gorka gyűjtemény minden darabja hamisítvány. Ha eredeti lenne, ma könnyen kaphatna érte tulajdonosuk akár 1 millió forintot is. Így azonban csak néhány vígasztaló mondat és sajnálkozó tekintet lehet a kamata az elhamarkodott befektetésnek.

 

A galériákban vásárolt műtárgyak és régiségek esetében ez a kockázat jóval alacsonyabb. De nem nulla! Sajnos itt is felbukkannak hamisítványok. Név nélkül említem azt a ma már nem létező galériát ahonnan gyakorlatilag elárasztották hamis festményekkel és kerámiákkal az egész piacot kb. 10 évvel ezelőtt. Hogy a tulajdonosi szakértelem hiánya, vagy a kapzsiság okolható-e érte, én nem tudhatom. Sajnos a lényegen nem is változtat. Már nem is tűnik olyan jó ötletnek a műtárgy, mint befektetés? Ne keseredjetek el, ezek csak apró problémák voltak eddig. A legrosszabbak még csak most következnek…

(folytatás a következő bejegyzésben)